Munkagép Monitor

OKADA bontókalapácsok

Előnyök a pneumatikus kalapácsokkal szemben:

1. A vezérgépként használt kotrók nagyobb kihasználtsága.
2. Csökken az emberi munkaerő, nő a teljesítmény.
3. Kompresszor kiküszöbölése.
4. A munkateljesítménye többszöröse a pneumatikushoz képest.
5. Nincs szükség hosszú levegőszállító tömlőkre.
6. Jobban kihasználható: a hidraulikus kotró.
7. A tüzelőanyag felhasználás kedvezőbb a kompresszoréhoz képest.
8. A kompresszorok költöztetése nem okoz többé időveszteséget.
9. Az akár 30-40-szer nagyobb ütőerő mellett kisebb zajhatás, és balesetveszély.

Felhasználási területek:

1. Beton útalapok, vasbeton, épületszerkezetek, épületalapok bontása.
2. Építkezéseknél, útépítésnél kőzet kitermelése, megbontása.
3. Oszlopok, cölöpök bekalapálása.
4. Méreten felüli kőtömbök tömbök alakítása.
5. Árok, épület, útalap tömörítése.

Különböző technikai megoldások léteznek, más-más előnyökkel és hátrányokkal. A hidraulikus bontókalapácsok közös vonása, hogy a verőkos (tüskeágy) kiinduló helyzetbe emelését a munkagép hidraulikus tápegysége által előállított olajnyomás végzi. Az ütési fázisban a verőkos lefelé gyorsítását a nehézségi erő mellett végezheti rugó-egység, pneumatikus rugó, nyomás alatti folyadék, illetve ritka kivitelnél mechanikus erő. Ettől függően megkülönböztetnek: hidromechanikus, hidropneumatikus és tisztán hidraulikus üzemű kalapácsokat.

A dugattyú vagy verőkos megfelelő mozgásviszonyainak biztosítására és a hidraulikus rendszer nyomás-impulzusainak felvételére a kalapács hidraulikus rendszeréhez minden esetben hidraulikus nyomástároló is tartozik. A verőkos alternáló mozgását vagy különálló vezértolattyú, vagy vele egybeépített vezérlő elem végzi. Ennek megfelelően megkülönböztetnek külső és belső vezérlésű kalapácsokat.

A legelterjedtebb gyártók az Atlas-Copco, és az Ingersoll-Rand. A munkagép gémjéhez csapokon keresztül csatlakozó fémházban egy egyben kivehető a teljes kalapácstartó, amiben helyet foglal a csap biztosítású bontótüske. Szétszereléskor kivehető a kalapácsházban alternáló mozgást végző verődugattyú, és a nitrogéntöltetet tartalmazó patron, ami a dugattyú felett helyezkedik el. A dugattyú a munkagép hidraulikus rendszerének nyomására összenyomja a nitrogénpatront, majd hirtelen visszatágulva nagy sebességgel a szerszám felé löki a verődugattyút.

A kalapács működése:

1. Alaphelyzetben a verődugattyú az alsó holtpontban helyezkedik el, a tüske lazán mozog. A dugattyúfej alsó munkafelületére ható nagynyomású olaj megemeli a verődugattyút, amely mindaddig felfelé mozog, amíg felső helyzetben nem zárja a kiömlő rést.
2. A nagynyomású olaj a dugattyúfejben összenyomja az energia tárolót (tartályban lévő nitrogén gázt).
3. A kiömlő szelep nyit és az energia-átalakítóban elraktározott energia felszabadul, amely nagy erővel lefelé löki a verődugattyút, ami a tüskére üt.

Néhány típusnál nem csak a tárolt energia végzi a munkát, hanem a felső holtpontnál a vezérlőszelep az olajnyomást a dugattyú felé irányítja az olajat, ezzel is növelve az ütőerőt. 

Működési rajz

Cserélhető szerszámbetétek:

A bontókalapácsok különböző szerszámokkal üzemelhetnek. A legelterjedtebb a kúpos végű bontótüske, amely általános bontási feladatokra alkalmazható. Anyagba szorulás ellen, néhány gyártó a tüske hegyes vége előtt a szárat vastagabb kialakítással készíti, ha a hegy áttör, a kívánt felületen a véknyabb szár már nem szorul be.  A bontási munkák elengedhetetlen tartozékai a különböző pofaszélességű lapos végű szerszámok, velük kőzetforgácsolási és vágási feladatok is elvégezhetők. Az ütőhatással működő gépek, ritkán alkalmazott, de tipikus munkaeszköze a tompa végű törőszerszám, mely elsősorban nagyszilárdságú, rideg anyagok aprítására szolgál. A szerszámok technológiai rendeltetésének megfelelően különböző szárhosszúsággal készülnek. A kalapács üzemmódjából következik, hogy megfelelő kiképzésű szerszámmal ellátva alkalmas tömörítési és verési feladatok ellátására is. A munkaszerelék általában kopásálló ötvözött acélból (mangán-és wolfram ötvözetek) vagy ritkábban keményfém betétes kivitelben készülnek. A szerszámok cseréjét egy biztosító csappal ellátott rögzítő tüske kiszerelésével kezdjük. Az új szerszám beszerelése előtt a kötelező perselyvizsgálatot, tisztítást és zsírozást el kell végezni. a tüskét a rögzítő csap tartja a helyén, amit biztosítunk egy cső stifttel vagy csappal. Munka közben gyakori zsírozásra van szükség a száraz súrlódás elkerülése érdekében, mert az berágódáshoz, repedezéshez, majd töréshez vezet.

Tüske típusok

Az ideálisan használható kalapács kiválasztása minden munkagép és kalapácsgyártónál egyedileg történik. Ismerni kell a munkagép súlyát, hogy ne legyen alulméretezett a kalapács, de az sem jó, ha a gém végállásában a rakodógép kibillen az egyensúlyi pontjából. Fontos paraméter a hidraulikaolaj nyomása és percenként szállított mennyisége. Ha kicsi az olajszállítás, az ütőérték nem megfelelő, vagy el sem indul a dugattyú, nagy értékek esetén, azonnali károsodás is lehetséges. Az olajrendszer magas hőmérséklete károsíthatja a tömítéseket, ami áteresztéshez, ütőerő csökkenéshez vezethet. Az energiatároló, tartály meghibásodása esetén az olaj elfolyhat, a gáz elszivárog. Cserével javítható, de pontos nyomásérték beállítása SZÜKSÉGES!