Munkagép Monitor

        A kerekes erőgépek tömeg és teljesítménynövekedésének velejárója lett a kormányzási erőszükséglet növekedése. Ennek ellensúlyozása megoldható lenne a kormányzási áttétel növelésével, de az a kormányzási idő megnövekedéséhez vezetne. Ezek a tények másfajta megoldást tettek szükségszerűvé. Mivel ezekben a gépekben amúgy is van már hidraulikus kör, kézenfekvő, hogy ezt a problémát is a hidraulika segítségével oldjuk meg.

Hidrosztatikus kormányzás

A járművek kormányszerkezetének hidrosztatikus elven történő működése (a kormánykerék és a kormányozott kerekek – csuklós járművek esetén a váztagok – között nincs erőátvivő kapcsolat). A vezető a kormánykerékkel a kormányberendezést működtető szerkezet vezérlését végzi. Ennek a kormányzott elemen a kormánykerék elfordításával arányos elmozdulást kell lehetővé tennie.

Az Orbitrol rendszerű hidraulikus kormányzás

Az Egyesült Államokban 1957-ben bejelentett szabadalommal új fejezet nyílt a kormányzás történetében (a feltaláló: Lynn L. Charlson), mert olyan megoldást találtak a hidraulikus kormányművekre, amely jelentős mértékben eltér az eddigi rendszerektől. Alapvető előnyei:
- szükségkormány-képesség
- kis méret - igen jó kormányzási tulajdonságok

Működésének egyszerű leírása

(a/101 ábra)

A kormányoszloppal összekapcsolt kormánykerék elforduláskor a szivattyú felől érkező nagynyomású olajat a tolattyúrendszer megfelelően kialakított elosztócsatorna rendszerén osztja el. A belső tolattyú a külső tolattyúban (a/102 ábra) valamely irányban elfordul, a külső tolattyú átömlő furatai fedésbe kerülnek a belső tolattyú olajcsatornáival, ahol az olaj a jobb oldali vagy a bal oldali kiömlő csatorna felé áramlik. A tolattyúkat rugó állítja vissza semleges helyzetbe.

Semleges helyzetben a szivattyú olajáramát a tolattyúrendszer visszavezeti az olajtartályba, a mérőszivattyú (orbitrol egység) szívó és nyomóoldala rövidre van zárva a kormány-munkahengeren át.

Balra kormányzáskor a belső tolattyú balra elfordul, a szivattyú a mérőszivattyún keresztül a kormány-munkahenger bal oldali csatlakozása felé nyomja az olajat, a kerék balra fordul, a külső tolattyú pedig követi a belső forgását mindaddig, amíg a járatok be nem záródnak. Ily módon kialakul az arányos kormányzás.

Jobbra forduláskor a folyamat, ellenkező irányba
megy végbe.

Abban az esetben, ha a szivattyú meghibásodása következtében az olajnyomás megszűnik, a mérő-adagoló szivattyú a nyomószivattyú szerepét veszi át, azaz a kormánykerék forgatásakor az egyik oldalról kiszorított olaj a munkahengerbe áramlik, amíg a táguló részbe a munkahenger ellentétes oldaláról kiszorított olaj jut. Ily módon valósítja meg az orbitrol egység ennek a kormányszerkezetnek a szükségkormány-képességét annak ellenére, hogy a kormányrudazat és a kormánymű között csupán hidraulikus kapcsolat van.


Látható, hogy az orbitrol kormányzás mind a csuklós, első kerék, oldalazó, és az első-hátsókerék kormányzás megvalósítására alkalmas. A kormányszerkezet bárhova elhelyezhető, rugalmas csatlakozás esetén mozgatható, és a szerkezetnek nincs tengelyirányú elmozdulása (ellentétben az a mechanikus kapcsolattal rendelkezőkkel).

(a/101 ábra) Orbitrol rendszerű kormánymű

(a/102 ábra) Orbit elemei