Munkagép Monitor

EURÓPAI BIZOTTSÁG - Brüsszel, 2014. augusztus 26.

Összefoglalás Magyarországnak a 2014–2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Általános információk

A partnerségi megállapodás öt alapot érint, ezek a következők: az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), a Kohéziós Alap, az Európai Szociális Alap (ESZA), az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA).

A partnerségi megállapodás a következő öt, az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban korábban meghatározott fő nemzeti fejlesztési prioritást hivatott megvalósítani:

1. A gazdasági szereplők versenyképességének javítása és nemzetközi szerepvállalásuk fokozása.
2. A foglalkoztatás növelése (a gazdaságfejlesztési, a foglalkoztatási, oktatási, társadalmi befogadási szakpolitikák által, tekintettel a területi különbségekre).

     3. Az energia - és erőforrás - hatékonyság növelése.

     4. A társadalmi befog adási és népesedési kihívások kezelése.

     5. A gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósítása.

Az alapok pénzügyi támogatást nyújtanak Magyarország közép-és hosszú távú fejlesztési stratégiájához. További állami és magánfinanszírozást mozgósítanak, amelyek hozzájárulnak a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez, és csökkenteni fogják a magyarországi régiók közötti különbségeket. Az alapokból finanszírozott beruházások elsődlegesen az innovációs tevékenység fokozására és a vállalkozások versenyképességének növelésére fognak koncentrálni. A vállalkozásoknak így –többek között a finanszírozáshoz való hatékonyabb hozzáférés révén –lehetőséget adnak a vállalati értékteremtő kapacitás növeléséhez, és hogy bekapcsolódjanak a nemzetközi érték láncba. Ezenkívül a piaci igényeknek megfelelő, színvonalas felsőoktatási képzésben részt vevő munkaerő arányának növelésével, hatékonyabb üzleti együttműködés kialakításával és több magánberuházással is ösztönözni fogják a növekedést és a munkahelyteremtést, illetve javítják a kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer teljesítményét. Magyarország fejlesztési céljai között a karbonszegény gazdaságra való átállás is szerepel, ami az épületek és vállalkozások energiahatékonyságának javítását, a természeti erőforrások fenntarthatóbb hasznosítását és a megújuló energiaforrások arányának növelését jelenti a hazai energetikai rendszerben. A humántőke beruházások révén történő fejlesztése és a munkaerőpiacra való bejutás elősegítése egyaránt Magyarország fő prioritása lesz a szóban forgó időszakban, amelyek megvalósítása során különös figyelmet kell fordítani az ország specifikus ajánlásokban megfogalmazott problémák megoldására. Ehhez kapcsolódóan az ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelem is kiemelt szerephez jut. Az alapok támogatni fogják azokat a kezdeményezéseket, amelyek célja, hogy a munkaerő-piaci igényeknek megfelelően javítsák az oktatási és képzési rendszerek színvonalát. A szakképzés, valamint a koragyermekkori nevelés és gondozás a beruházások szintén fontos részterületeinek tekinthetők. Az alapok emellett továbbra is támogatni fogják azokat a projekteket, amelyek a nehézséggel küzdőknek és a hátrányos helyzetű csoportoknak igyekeznek olyan körülményeket biztosítani, hogy másokhoz hasonlóan be tudjanak illeszkedni a társadalomba. A támogatásokat elsősorban a gyerekek, a marginalizált roma közösségek vagy a fogyatékos emberek segítésére irányuló kezdeményezésekre kell fordítani. Az ESZA a szükséges intézményi kapacitások elérhetővé tételével abban is segítséget fog nyújtani Magyarországnak, hogy strukturális reformokkal javítsa a közigazgatási rendszer színvonalát.

 Az ESB-alapok egy jelentős részét a magyarországi infrastruktúra korszerűsítésére fogják fordítani, ami elsősorban a közlekedési ágazatot érinti majd. A vasúti rendszert érintő beruházások mellett kiemelt szerepet kap a városi és elővárosi közlekedési csatlakozási pontok fejlesztése, valamint a transzeurópai közlekedési hálózatokhoz való regionális csatlakozás javítása. A hulladékgazdálkodási és vízügyi ágazat terén is szükség van néhány beruházásra ahhoz, hogy Magyarország megfeleljen az uniós környezetvédelmi előírásoknak.

Az ETHA alapból nyújtott finanszírozás a halgazdálkodási infrastruktúra megújítása mellett a környezetbarát, energia-és víztakarékos technológiai megoldások terjesztéséhez, és – a megfelelő marketingeszközök, technológiai fejlesztés és a nemzeti értékesítési lánc kialakítása révén –a jó minőségű friss hal és halászati termékek fogyasztásának népszerűsítéséhez egyaránt hozzá fog járulni. A környezetvédelmi szolgáltatásokat biztosító akvakultúra szintén támogatásban fog részesülni a környezetvédelmi vezetési program keretében. Magyarország úgy döntött, hogy a jogszabályokban meghatározott összes (mind a 11) tematikus célkitűzés megvalósítása érdekében végrehajtott beruházásokat finanszírozni fogja. 

Néhány várható eredmény

A beruházások célja azoknak a fő kihívásoknak a kezelése, amelyek terén országszerte jelentős fejlesztési hiányosságok tapasztalhatók. Az ESB-alapok segítséget fognak nyújtani Magyarországnak abban, hogy a társadalmi, gazdasági és területi kohézió megerősítése mellett kiemelt figyelmet szenteljen az Európa 2020 keretében megfogalmazott nemzeti célok és a kiemelt nemzeti kezdeményezések megvalósításának:

1. A kutatási-innovációs (K+I) kiadások GDP-hez viszonyított arányát a 2012. évi 1,3%-ról 2020-ig            1,8%-ra, az erre a területre fordított magánkiadásokat pedig 0,34-ről 0,8%-ra kell növelni a GDP arányában.
2. Az ESB-alapok az energetikai célkitűzésekkel összefüggésben jelentős mértékű támogatást fognak nyújtani az épületek és vállalkozások energetikai korszerűsítéséhez, és hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarországon 2020-ra a teljes energiafogyasztás 14,65%-a (a 2012. évi 9,6%-hoz képest) megújuló energia-felhasználásból származzon.
3. Az alapok az oktatáshoz is támogatást fognak nyújtani, hogy 2020-ig a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya (a 30–34 év közötti korosztályban) 30,3%-ra nőjön, illetve a korai iskolaelhagyók aránya 10%-ra csökkenjen (2012-ben ez az  arány 11,8% volt).
4. Az alapok támogatást nyújtanak ahhoz, hogy a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentésével és a befektetői bizalom növelésével vonzóbbá váljon a magyarországi üzleti környezet. A partnerségi megállapodás a magyar nemzeti reformprogramban és a programhoz kapcsolódó tanácsi ajánlásban javasolt vállalások figyelembevételével készült. Ennek a megközelítésnek köszönhetően az európai strukturális és beruházási alapokból származó közös finanszírozás támogatni fogja Magyarországot abban, hogy végrehajtsa a szükséges reformokat, és teljesítse az ajánlásban megfogalmazott célokat. Az ESB-alapok stratégiai keretét biztosító partnerségi megállapodás olyan egyértelmű szakpolitikai kötelezettségvállalásokat ír elő, amelyek összhangban vannak az Európa 2020 –az unió növekedési stratégiájának –céljaival.

Költségvetés

 Magyarországnak a 2014 és 2020 közötti időszakra mintegy 21,9 milliárd eurót irányoztak elő az ERFA-ból, az ESZA-bólés a Kohéziós Alapból a kohéziós politikára, amelyből 49,8 millió eurót az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre, 361,8 millió eurót a területi együttműködésre különítettek el. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból további 3,45 milliárd eurót fognak elkülöníteni a mezőgazdasági ágazat és a vidéki területek fejlesztésére. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alaphoz rendelt támogatás mértéke mintegy 39 millió euró. A támogatások felosztásával kapcsolatos részletek az alábbi táblázatban olvashatók. A megreformált kohéziós politika egyik vezérelve, hogy az alapokból nyújtott támogatások korlátozott számú prioritást érintsenek. Magyarország esetében a tematikus koncentráció azt jelenti, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alap kiadásainak kutatás-innovációra (TC1), ikt-ra (TC2), a vállalkozások versenyképességének növelésére (TC3) és a karbonszegény gazdaság megteremtésére (TC4) irányuló szintje a támogatásokhoz viszonyítva nemzeti szinten eléri az 58,9%-ot. Magyarország az ERFA-ból származó támogatás 13,25%-át –a Kohéziós Alapból elkülönített 845 millió eurós támogatás mellett – szintén a karbonszegény gazdaság megvalósítására fogja fordítani. A tematikus koncentrációról elmondható, hogy meghaladja az előírt minimumkövetelményeket.

 Az ESB-alapokból származó támogatás ESZA-ra eső része eléri a 30,46%-ot, ami jóval meghaladja az előírt 24%-os minimumot. Az EMVA teljes költségvetésének 47%-át a karbonszegény gazdaság megvalósítására irányuló (TC4), az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos (TC5), valamint a környezetvédelem és az erőforrás- felhasználás hatékonyságával foglalkozó (TC6) tematikus célkitűzések nyomán tervezett, az éghajlatváltozással és a környezettel kapcsolatos intézkedésekre fogják fordítani. Ez az arány jóval több az előírt 30%-os minimumnál. A mezőgazdaság versenyképességének javítására irányuló (TC3) tematikus célkitűzésre az EMVA-ból származó teljes hozzájárulás 25%-át fogják fordítani. A támogatást elsősorban a mezőgazdasági termékek értékének növelésére és a fiatal gazdák támogatására szánják. Ez a tematikus célkitűzés néhány új tervezett intézkedéssel is kiegészül, amelyek a rövid ellátási láncok és a kockázatkezelési eszközök támogatására irányulnak. A foglalkoztatás előmozdításával (TC8) és a társadalmi befogadás előmozdításával, valamint a szegénység elleni küzdelemmel (TC9) foglalkozó célkitűzés részeként a társadalmi befogadás ösztönzésére, a szegénység mértékének csökkentésére és a vidék gazdaságának fejlesztésére fordított teljes EMVA-támogatás mértéke el fogja érni a 22%-ot. Magyarország teljes területe –a főváros, Budapest kivételével –kevésbé fejlett régiónak tekinthető. A megvalósítás során a támogatások területi, különösen a városfejlesztést érintő dimenziója kiemelt szerephez jut. Az ERFA-ból származó támogatások legalább 5%-át a Magyarországon megvalósított fenntartható városfejlesztési intézkedésekre fogják fordítani –elsősorban a területi operatív programok kiemelt prioritási tengelyei mentén. Az EMVA-ból a vidékfejlesztési programhoz nyújtott összes támogatás nem kevesebb mint 5%-át, az ERFA-ból származó teljes támogatás 0,97%-át és a teljes ESZA-támogatás 1,04%-át a Leaderés közösségi szinten irányított helyi fejlesztési intézkedésekhez tartják fenn.Az alapok költségvetéséből származó juttatás 20,31%-a az éghajlatváltozás hatásainak enyhítéséhez és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz járul majd hozzá.

A programok struktúrája

 A kohéziós politika megvalósítása hét operatív programon keresztül fog zajlani, ami a 2007–2013 közötti időszakban jellemző 15 operatív programhoz képest egyszerűbb programstruktúrát jelent:

1. két, az ERFA és az ESZA által közösen finanszírozott nemzeti operatív program (a gazdaságfejlesztési és innovációs, valamint a humánerőforrás-fejlesztési operatív program);
2. két, az ERFA és a Kohéziós Alap által közösen finanszírozott nemzeti operatív program (az integrált közlekedésfejlesztési, valamint a környezetvédelmi és energiahatékonysági operatív program);
3. az ESZA és a Kohéziós Alap által közösen finanszírozott operatív program (közigazgatási és közszolgáltatási operatív program);
4. két, az ERFA és az ESZA által közösen finanszírozott területi operatív program; az egyik valamennyi kevésbé fejlett, a másik a közép-magyarországi fejlettebb régiókra összpontosít;

Továbbá egy (az EMVA által finanszírozott) vidékfejlesztési program és egy (az ETHA által finanszírozott) halászati program megvalósítása is folyamatban van.